Naprendszerünk egy fő csillag, néven nap. A napnak köszönhető, hogy a Föld bolygó elegendő energiával rendelkezhet fény és hő formájában. Sokan nem tudják jól mi a nap Igazán. Ez egy csillag, amely felelős a különböző éghajlati viszonyokért, az óceáni áramlatokért, az évszakokért. És ez az, hogy a csillag megadhatja a bolygónk életkörülményeit.
Ezért ezt a cikket annak szenteljük, hogy megmondjuk, mi a nap, milyen jellemzői vannak és milyen funkciókat lát el mind az univerzumban, mind a bolygónkon.
Mi a nap
Az első dolog tudni, hogy mi a nap, és mi az eredete. Ne feledje, hogy ez a legfontosabb égitest a túlélés érdekében. Sok olyan anyag alkotja a napot, és becslések szerint növekedésével a gravitáció hatására agglomerálódni kezdenek. A gravitáció hatására az anyag apránként felhalmozódik, és ennek következtében a hőmérséklet is megnő.
Eljött az idő, amikor a hőmérséklet olyan magas volt, hogy elérte az egymillió Celsius fokot. Ekkor a hőmérséklet és a gravitáció erőteljes magreakciót kezdett kialakítani az agglomerált anyaggal, aminek eredményeként kialakultak a ma ismert stabil csillagok.
A tudósok azt állítják, hogy a nap alapja a reaktorban lejátszódó összes nukleáris reakció. A közönséges napot meglehetősen tipikus csillagnak tekinthetjük, még akkor is, ha tömege, sugara és egyéb tulajdonságai meghaladják a csillagok átlagos szintjét. Ezt mondhatjuk ezek a tulajdonságok teszik az egyetlen bolygóvá és csillagrendszerré, amely támogatja az élet létezését. Jelenleg a Naprendszeren kívül semmiféle életről nem tudunk.
Az embereket mindig is lenyűgözte a Nap. Bár nem tudnak közvetlenül ránézni, számos módszert hoztak létre annak tanulmányozására. A nap megfigyelését a földön már létező távcsövek segítségével végezzük. Ma, a tudomány és a technológia fejlődésével, mesterséges műholdakkal lehet tanulmányozni a napot. A spektrum használatával megismerheti a nap összetételét. A csillag tanulmányozásának másik módja a meteorit. Ezek információforrások, mert fenntartják a protosztar felhő eredeti összetételét.
jellemzői
Napunk gyakorlatilag gömb alakú, ellentétben azzal, ami az univerzum többi csillagával történik. Ha ezt a csillagot megfigyeljük bolygónkról, akkor egy tökéletesen kör alakú lemezt figyelhetünk meg. A nap összetételében nagyon bőséges elemeket látunk, például hidrogént és héliumot. Szögmérete megközelítőleg fél fok, ha a mérést bolygónkról vesszük.
A teljes terület megközelítőleg 700.000 XNUMX kilométer, amelyet sarkai nagysága alapján becsülnek meg. Ha összehasonlítjuk méretét bolygónk méretével, azt találjuk, hogy mérete hozzávetőlegesen a Föld méretének 109-szerese. Ennek ellenére a nap még mindig kis csillagként van besorolva.
Ahhoz, hogy az univerzumban mértékegység legyen, a Nap és a Föld közötti távolságot csillagászati egységként kezeljük. A nap tömege a gyorsulás hatásával mérhető, amikor a föld megközelíti azt. Mint mindannyian tudjuk, ez a csillag intenzív periodikus aktivitást tapasztal, amely összefügg a mágnességgel. A nap sűrűsége sokkal alacsonyabb, mint a földé. A csillagok ugyanis gáznemű entitások.
A nap egyik leghíresebb jellemzője a fényessége. Időegységenként sugározható energiaként határozható meg. A nap teljesítménye meghaladja a 10-et 23 kilowattra emelve. Ezzel szemben egy ismert izzólámpa sugárzási teljesítménye kevesebb, mint 0,1 kilowatt.
A nap tényleges felületi hőmérséklete körülbelül 6000 fok. Ez egy átlagos hőmérséklet, bár magja és teteje melegebb területek. Van, amikor a napvihart megtámadják bolygónkon, és ha nem a Föld mágneses tere lenne, akkor a kommunikációs rendszerünk komoly károkat szenvedhet.
A nap belső szerkezete
Bár nehéznek tűnhet tanulmányozni, a tudósok megtalálták a módját a nap belső szerkezetének tanulmányozására. Sárga törpe csillagnak számít. Mivel meglehetősen nagy méretű, megkísérlik megkönnyíteni tanulmányozását azzal, hogy belső szerkezetét 6 rétegre osztja. A rétegek eloszlása nagyon különböző területeken történik, és belülről indul. Felsoroljuk a nap különböző rétegeit és jellemzőit:
- Mag: ez a nap központi területe, ahonnan minden nukleáris reakció elindul. Mérete az egész nap körülbelül ötöde. Ezen a területen keletkezik az összes magas hőmérséklet által kisugárzott energia. Bizonyos esetekben a hőmérséklet eléri a 15 millió Celsius fokot. Ezenkívül a nap magjában lévő magas nyomás elég maggá teszi azt, mint egy magfúziós reaktor.
- Radioaktív zóna: A sejtmag energiája továbbterjed a sugárzási mechanizmusba. Ezen a területen minden létező anyag plazma állapotban van. A hőmérséklet itt nem olyan magas, mint a föld magja, de elérte az 5 millió Kelvin körüli értéket. Az energiát fotonokká alakítják, amelyeket a plazmát alkotó részecskék sokszor továbbítanak és újrabszorbeálnak.
- Konvektív zóna: ez egy olyan terület, amelynek energiaátadása történetesen konvekció útján történik. Az anyag nem annyira ionizált, inkább van egy olyan területe, ahol a fotonok eljutnak a sugárzási területre, és a hőmérséklet körülbelül 2 millió kelvin. Az energiaátadást konvekció vezérli, és különböző gázörvénymozgások lépnek fel.
- Fotoszféra: Ez az a rész, amelyet szabad szemmel látunk. Távcsövön keresztül látható, de rendelkeznie kell egy szűrővel, hogy ne befolyásolja a látását.
- Kromoszféra: Ez a legkülső réteg, amely a légköre lenne. Fényességük vörösebb és vastagságuk változó.
- Korona: Ez egy szabálytalan réteg, amely több napsugár felett nyúlik át. Hőmérséklete kétmillió kelvin.
Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet megtudhat arról, hogy mi a nap, és milyen jellemzői vannak.