Eutrofizáció

A víz eutrofizációja természetes, de ember által létrehozott folyamat

Ismeri a víz eutrofizálódását? A vízszennyezéssel kapcsolatban számos környezeti probléma merül fel. Meghatározzuk vízszennyezés mint a víz természetes tulajdonságainak és összetételének elvesztése a természetes vagy mesterséges külső tényezők miatt. Számos olyan szennyező anyag létezik, amely képes módosítani, megváltoztatni és rontani a víz belső tulajdonságait. A vízszennyezés következtében elveszíti funkcionalitását az ökoszisztémákban, és az ember számára már nem iható, emellett mérgezővé válik.

A ma létező vízszennyezés típusai közül fogunk beszélni eutrofizáció. A víz eutrofizációja a vízi ökoszisztémákban zajló természetes folyamat, amelyet az által termelt tápanyagok dúsítása képez felesleges szerves anyag emberi tevékenység által a folyókba és tavakba engedik. Milyen problémákat szabadít fel a vizek eutrofizációja mind az ember, mind a természetes ökoszisztémák számára?

A vízminőség meghatározása

a víz minőségét a Víz Keretirányelv állapítja meg

Ahhoz, hogy a víz eutrofizációjáról kezdjünk beszélni (amint azt már korábban említettük, ez egyfajta vízszennyezés) meg kell határoznunk a jelenlegi jogszabályok szerint, hogy mi a jó állapotú víz.

A vízminőséget a fizikai, kémiai és biológiai paraméterek összességeként definiáljuk, amelyet ez a víz bemutat és amelyek rendelkeznek amelyek lehetővé teszik a benne élő organizmusok életét. Ehhez több jellemzővel kell rendelkeznie:

  • Legyen mentes a fogyasztókra veszélyes anyagoktól és mikroorganizmusoktól.
  • Ne legyen olyan anyag, amely kellemetlen tulajdonságokat ad neki a fogyasztás szempontjából (szín, zavarosság, illat, íz).

A víz állapotának megismerése érdekében össze kell hasonlítanunk a laboratóriumi elemzés után kapott paramétereket néhány vízminőségi előírással. Ezeket a normákat a 2000/60 / EK európai parlamenti és tanácsi irányelv írja elő, amely létrehozza a vízpolitika területén a cselekvés közösségi kereteit, ismertebb nevén: Vízügyi keretirányelv. Ennek az irányelvnek a célja a víz jó ökológiai és kémiai állapotának elérése és fenntartása.

A vizek eutrofizációja

Az eutrofizált tavak és folyók szennyezettek

Az elmúlt 200 évben az ember felgyorsította az eutrofizációs folyamatokat, módosítva mind a víz minőségét, mind a benne élő biológiai közösségek szerkezetét.

Az eutrofizáció termel a mikroalgák hatalmas növekedése ami zöldre színezi a vizet. Ez a szín azt eredményezi, hogy a napfény nem jut be a víz alsó rétegeibe, ezért az ezen a szinten lévő algák nem kapnak fényt a fotoszintézis elvégzéséhez, ami az algák pusztulásához vezet. Az algák pusztulása további szerves anyag-hozzájárulást eredményez, így a hely korhadtá és redukáló környezetté válik (ez oxigénhiányos környezetet jelent).

A vizek eutrofizációjának következményei

állatok és növények eutrofizációban pusztulnak el

Eutrofizáció esetén a víz jelentősen elveszíti a rendeltetésszerű felhasználását, és az állatfajok pusztulását, a víz lebomlását és a mikroorganizmusok (főleg baktériumok) növekedését is előidézi.

Ezenkívül számos esetben a mikroorganizmusok veszélyt jelentenek az emberi egészségre, mint például a víz által terjedő kórokozók.

Az eutrofizáció megváltoztatja a vízi ökoszisztémák környezetének jellemzőit az élelmiszerlánc megváltoztatása és az ökoszisztéma entrópiájának (rendellenességének) növelése. Ennek olyan következményei vannak, mint a biológiai sokféleség csökkenése az ökoszisztémákban, az ökológiai egyensúlyhiány, mivel kevesebb faj kölcsönhatásában egymással a gazdagság és a genetikai variabilitás csökken.

Amint egy terület elveszíti potenciális vagy őshonos biológiai sokféleségét, az opportunista fajok elszaporodnak, elfoglalva azokat a fülkéket, amelyeket korábban más fajok építettek. A víz eutrofizációjának ökológiai következményei együtt járnak gazdasági következményei. Az ivóvízveszteség, valamint a folyók és tavak jó állapota gazdasági veszteségekhez vezet.

A vizek eutrofizálódásának szakaszai

A vizek eutrofizációja nem azonnal történik, hanem több szakaszból áll, amint az alábbiakban láthatjuk:

Oligotróf szakasz

szakasz az élethez szükséges tápanyagokkal

Ez általában az ökoszisztémák normális és egészséges állapota. Például egy folyó ökoszisztémája, elegendő tápanyag átlagos jelenlétével a benne élő állat- és növényfajok fenntartásához, és elegendő besugárzási sebességgel, hogy az algák fotoszintetizálhassanak benne.

Oligotróf szakaszban a víz jelentős átlátszósággal rendelkezik vannak állatok, amelyek oxigént lélegeznek és szűrnek.

Tápanyagellátás

a tápanyagellátást okozó kisülés

A kóros tápanyagellátás szórványos lehet, baleset, vagy idővel valami folytonossá válhat. Ha időről időre olyan kiömlés következik be, amely tápanyagfelesleget okoz a folyókban, az ökoszisztéma helyreállhat. Ha azonban az extra tápanyagellátás folyamatosan elkezdődik, megkezdődik a növények és az algák robbanásszerű növekedése.

Vannak egysejtű algák, amelyek a vízben nőnek, ugyanazon fotikus zónában. Mivel fotoszintetikus algákról van szó, zöldes színt kölcsönöznek a víznek, amely megakadályozza a fény átjutását olyan mélységekben, amelyeket korábban elért. Ez problémát jelent azoknak a növényeknek, amelyek a fotikus zóna alatt helyezkednek el, mivel nem kapunk elég napfényt nem tudnak fotoszintetizálni és meghalni.

Ezenkívül a tápanyagok feleslege miatt a növények és az algák populációja exponenciális növekedésen megy keresztül, és mint minden természetes ökoszisztémában, az ökológiai egyensúly is megbomlik. Most a helyzet így néz ki: sok tápanyag sok lakosság számára. Ez a helyzet azonban nem tarthat sokáig, főleg azért, mert a populációk kimerítik a tápanyagokat, és végül meghalnak, és visszatérnek a folyó vagy a tó fenekére.

Eutrofikus szakasz

szakasz, ahol az algák szaporodása hatalmas

Az alján lévő elhalt szerves anyagot olyan baktériumok bontják le, amelyek oxigént fogyasztanak, és mérgeket is képesek létrehozni, amelyek halálosak a növények és állatok számára.

Az oxigén hiánya miatt az alján lévő puhatestűek elpusztulnak, a halak és a rákfélék pedig elpusztulnak vagy elszabadulnak az érintetlen területekre. Az oxigénhiányhoz szokott invazív fajok megjelenhetnek (például a márna és a süllő kiszoríthatja a lazacot és a pisztrángot).

Ha az eutrofizáció nagyon hangsúlyos, oxigénmentes zóna hozható létre a folyó vagy a tó fenekén amelyben a víz túl sűrű, sötét és hideg, és nem teszi lehetővé algák vagy állatok növekedését.

A vizek eutrofizációjának okai

A vizek eutrofizációja különféle módon fordulhat elő, mind természetes, mind emberi úton. A víz eutrofizációjának szinte minden esetét világszerte emberi tevékenység okozza. Ezek a fő okok:

Mezőgazdaság

A nitrogén műtrágyák túlzott használata

A mezőgazdaságban használják őket nitrogén műtrágyák megtermékenyíteni a növényeket. Ezek a műtrágyák átszűrődnek a földön, és eljutnak a folyókhoz és a talajvízhez, ami további tápanyagellátást okoz a vízben és kiváltja az eutrofizációt.

A mezőgazdaság által generált eutrofizáció típusa teljesen diffúz, mivel koncentrációja sok területen eloszlik, és nem mindegyik azonos.

Szarvasmarha-nevelés

az állatállomány ürüléke eutrofizációt okozhat

Az állati ürülékekben gazdag tápanyagok vannak, különösen nitrogén (ammónia), amelyet a növények felhasználnak a növekedéshez. Ha az állatállomány ürülékét nem kezelik megfelelően, akkor a közeli vizeket szennyezhetik.

Általában az állattenyésztési területek közelében lévő vizek kibocsátása vagy szennyezése időben jelentkeznek és nem teljesen eutrofizálja a vizeket.

Települési hulladék

a foszfátos mosószerek extra tápanyagot nyújtanak az algák számára

Azok a települési hulladékok, amelyek leginkább a víz eutrofizációját okozhatják foszfátos mosószerek. A foszfor a növények egyik nélkülözhetetlen tápanyaga, ezért ha nagy mennyiségű foszfort adunk a vízhez, a növények túlzottan szaporodnak és eutrofizációt okoznak.

Ipari tevékenység

az iparágak nitrogén-kibocsátást is generálnak

Az ipari tevékenység a tápanyagok forrása is lehet az eutrofizáció specifikus forrásait termeli. Az ipar esetében mind a nitrogén-, mind a foszfáttermékek kiürülhetnek, sok más toxin mellett.

A városi hulladékok által okozott eutrofizációhoz hasonlóan kiemelkedően pontos, az adott területeket nagy intenzitással érinti, amikor előfordul.

Légköri szennyezés

eutrofizált folyó

Nem minden üvegházhatású gázkibocsátás képes eutrofizációt okozni a vizekben. Ugyanakkor elvégzik azokat a nitrogén-oxid- és kén-kibocsátásokat, amelyek a légkörben reagálva savas esőt okoznak.

A tengerekbe jutó nitrogén 30% -a a légköri úton halad.

Erdészeti tevékenység

a rossz erdőgazdálkodás eutrofizációhoz vezethet

Ha az erdei maradványok a vízben maradnak, lebomlásukkor az összes nitrogénnel és a növény tápanyagának maradékával hozzájárulnak. Megint ez egy extra tápanyag-ellátás, amely eutrofizációt képez.

A víz eutrofizációja világszerte olyan probléma, amely minden édesvízforrást érint. Ezt a problémát a lehető leghamarabb meg kell oldani, mivel az éghajlatváltozással az aszály fokozódik, és meg kell őriznünk a bolygón elérhető összes édesvízkészletet.


Legyen Ön az első hozzászóló

Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.